|
Még több embert küldenek el az egyetemről!
2005. március 8. (24. oldal)
Összesen 553-ra bővült a korábban emlegetett 512-vel szemben az elbocsátásra várók létszáma a Debreceni Egyetemen. Köztük 88 oktató, kutató, 6 tanszéki munkatárs, 15 nyelvtanár, 11 könyvtáros, 91 ügyintéző, laboráns és 342 egyéb munkatárs, takarító, portás, eljáró távozik az intézményből - ez derült ki a rektori hivatal táblázatából, amelynek tartalmáról szóban már a megyei munkaügyi hivatalt is tájékoztatták. Az adatok szerint 149 személyt küldenek nyugdíjba, 42-en előrehozott öregségi nyugdíjat kapnak, felmentéssel, végkielégítéssel 372 dolgozónak szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonya. Ellátás nélkül 21 oktató, kutató marad, köztük 6 minősített oktató is. A létszámleépítés mértéke az egyetemen belül a tudományegyetemi karokon (TEK) a legnagyobb, 42 százalékos, a központban 31, az orvos és egészségtudományi centrumban 19, az agrártudományi centrumban 7 százalékos leépítés valósul meg a rektori hivatal közlése szerint. - A TEK 234 főtől válik meg, ám ebből a körből mindössze 28 dolgozó marad ellátás nélkül - mondta az üggyel kapcsolatban Abádi Nagy Zoltán, a TEK elnöke. Változatlan színvonalon? A hallgatók számára változatlanul színvonalas képzésről gondoskodnak, az egyetemen az oktatás nem omlik össze - szögezte le Abádi Nagy Zoltán. Abádi Nagy Zoltán, a DE TEK elnöke megerősítette, hogy a mai szakszervezeti konzultáción nem született döntés, ez csupán az egyeztetések megkezdését jelentette, a párbeszéd ugyanis tovább folytatódik a szakszervezetek és a centrumok között. Ez azt jelenti, hogy a centrumok is külön egyeztetnek a dolgozói érdekképviselettel, valamint sor kerül egy egyetemi szintű, rektori egyeztetésre is. A számokról az alábbiakat tudtuk meg: a 234 fő szigorúan a tudományegyetemi karok dolgozóit takarja, ugyanakkor vannak olyan központi feladatok, mint például az egyetemi könyvtár, amelynek a finanszírozásában a TEK szintén szerepet vállal, a költségcsökkentés ezekre a részlegekre is vonatkozik, ez 127 dolgozót érint, így összesen 361 dolgozótól kell a TEK-nek megválni. Ebben van 39 üres állás, vannak pályázatra áttett állások, vállalkozás formájában tovább működő munkahelyek, résznyugdíjazások. Az elnök hangsúlyozta, 62 oktató vagy kutató állását érinti a leépítés a tudományegyetemi karokon belül, és mindössze 28 olyan állás van, ahol a dolgozó egzisztenciája nincs tovább biztosítva sem nyugdíj, sem részmunkaidő sem vállalkozás formájában. Mint megtudtuk, a leépítés a TEK elnökét is érinti, akinek munkáját ezután 6 órában kell ellátnia. Abádi Nagy Zoltán elmondta, a z egyes centrumok és a TEK külön határozza meg az elbocsátások mértékét, nem egymás rovására növelik vagy csökkentik az elbocsátandók létszámát a különböző szervezeti egységek. Milliók - csak az átutalására Abádi Nagy Zoltán arról is beszélt, hogy több olyan változtatás történt a közlemúltban, amitől kedvezőtlenebbre fordult a felsőoktatási intézmények anyagi helyzete: egyebek között a banki átutalások költsége emelkedett. Mint megtudtuk, az egyetem számláit kötelező jelleggel a kincstár kezeli, amely egy tavalyi kormányrendelet alapján 250 forint jutalékot számít fel minden egyes átutalásra. Ez a DE-nek a hallgatók ösztöndíjának átutalását tekintve 3 millió forint többletkiadást jelent évente, a dolgozók bérének átutalására vonatkozóan pedig 9,5 millió forintra rúg az átutalás díja, annak ellenére, hogy klasszikus tranzakciós műveleteket a kincstár nem végez, az intézmények pénze például nem kamatozik. Nem írták alá Nem járt sikerrel a szakszervezetek és az egyetem vezetése közötti mai konzultáció: egyoldalas technikai jellegű dokumentumot kaptunk, amit nem írtam alá - mondta Tóth Imre, szakszervezeti titkár. Azért nem írta alá a dokumentumot, mert nem szerepelt benne egyetlen előnyugdíjazás sem, jóllehet több nyugdíjhoz közel álló személy elbocsátásáról szóltak a korábbi hírek. Másfelől ezen a dokumentumon mindössze 234 fő szerepel, a számot pedig nincs módunk ellenőrizni, nem tudjuk, kiknek a rovására apadt a tudományegyetemi karok létszámcsökkentésére vonatkozó adat - fogalmazott Tóth Imre hozzátéve, a törvényen nem tud változtatni, nem ő dönti el, legyen -e béremelés, de ha elmaradna a béremelés, akkor sem lenne jobb helyzetben az egyetem, mert nem arányos a bérfejlesztés terhe a gazdasági nehézségekkel. - Nem az egyetemen belül kell és lehet rendezni a körülményeket, hanem a finanszírozást kellene szintre hozni, mert az állam hallgatónként a 90-es normatíva 35 százalékát finanszírozza jelenleg - hangsúlyozta Tóth Imre. M.M. Kapcsolódó anyagok:
|