|
Az Egyesület a Felsőoktatásért és a Kutatásért (EFOK) állásfoglalása
az alkotmányossági korrekció után elfogadott új Felsőoktatási Törvényről Az EFOK december 9-én fórumot rendezett az új Felsőoktatási Törvény alkotmányellenes részeinek revízióját követően a Parlament által november 28-án elfogadott változatáról, az annak hatályba lépése után várható helyzetről. A vitán több mint 100 egyesületi tag és vendég vett részt. Pálinkás József professzor, volt oktatási miniszter meghívott előadóként felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény bizonyos kérdésekben túlszabályozó, más, alapvetően fontos problémák szabályozatlanok maradnak. Az "Alapelvek" szakaszban részletes eljárási kérdések szerepelnek, ugyanakkor szabályozatlan, hogyan fog működni az egyébként igen széles hatáskörrel felruházott regisztrációs központ. Ha a felsőoktatási intézmények a törvény betűjének megfelelően alakítják meg a 7-9 tagú szenátust, abban a nagyobb, 8-10 karral rendelkező intézmények esetében fontos szervezeti egységek képviselet nélkül maradnak. Pálinkás professzor azt javasolja az intézményeknek, hogy a kötelezőnél magasabb szinten állapítsák meg a szenátus létszámát. A törvény nem szabályozza az intézmények belső szerkezetét, rendkívül széles hatáskört biztosít a rektornak, mind a munkáltatói jogok, mind a gazdálkodás területén. Az így létrejövő szervezet piramisszerűen túlközpontosított lesz. A volt miniszter aggodalommal tekint a kétciklusú képzés kötelező és átmenet nélküli bevezetése elé. Klinghammer István, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke felkért hozzászólóként kifejtette, hogy a törvény rendelkezéseinek egy része a jelenlegi szervezetek minimális átalakításával betartható. A törvény más pontjairól úgy gondolja, hogy azok nem tarthatók be, és az intézmények lehetőségeik szerint figyelmen kívül fogják hagyni őket. Nem világos a számára, mi a hatásköre az állami fenntartású intézmények esetében a kincstár képviselőjének, aki "megfigyelőként" lehet jelen fontos döntések meghozatalakor. Fazekas Marianna, az ELTE ÁJTK docense felkért hozzászólóként a törvény néhány jogi gyengeségére hívta fel a figyelmet. A törvény alapján minden vállalkozási formában, még egyéni vállalkozóként is lehet felsőoktatási intézményt alapítani, holott az volna az ésszerű, hogy ennek feltétele a társas vállalkozás legyen. A törvény ugyanakkor a gazdálkodás jóval szélesebb lehetőségeit biztosítja a felsőoktatási intézmények, mint bármely más, költségvetési intézmény számára. A törvény túlságosan tág teret nyit a mindenkori kormány rendeleti szabályozásának; 22 ügyben biztosít erre lehetőséget. A hozzászólók közül többen is aggályosnak tartották a korábbi szakok helyébe lépett, gyakran irracionálisan definiált "bemeneteket". Ismételten felmerült, hogy komoly kockázatokat jelent a BA/BSc szakok kötelező elindítása, miközben a mester szintű képzés kidolgozatlan. Többen kifogásolták, hogy az oktatási miniszter egyre gyakrabban hagyja figyelmen kívül a MAB álláspontját, és a felvételi tájékoztató lezárása után módosította az indítható szakok listáját. Ez az oktatásirányításban példátlan és megengedhetlen bizonytalanságot jelent a leendő hallgatók számára. Összefoglalva a véleményeket, az EFOK úgy véli, az új Felsőoktatási Törvény a módosítások után is terjengős, áttekinthetetlen, ellentmondásos és túlszabályozó. A törvényszövegből nem lehet egyértelműen levezetni sem a felsőoktatás működési szabályait, sem a szereplők jogait és kötelességeit, ezért a törvény hatálybalépése súlyos működési problémákhoz vezethet. Az alapképzések kötelező indítása 2006-ban indokolatlan, mivel a mesterfokozatok ma számos felsőoktatási területen kidolgozatlanok. Alkotmányos jogot sért, hogy a hallgatók úgy kezdjék meg tanulmányaikat az alapképzésben, hogy a továbbjutás feltételeit nem ismerik. Az új törvény nem biztosít kellő jogokat Magyar Akkreditációs Bizottságnak sem ahhoz, hogy megfelelően biztosíthassa a magyar felsőoktatás minőségét. Budapest, 2005. december 13. Az EFOK elnöksége nevében: Vajda Zsuzsanna |