XCIII/2004. (IX. 2.) ET sz. határozat
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsának állásfoglalása a felsőoktatási törvénytervezet 2004. augusztus 11-i változatáról

Az OM válasza

(eredetije a www.elte.hu/tandontes/2004/0902.html webcímen elérhető)

Bevezető:

A tervezet a preambulumban említett európai egyetemek Magna Chartájában rögzített értékekkel nincs összhangban. Idézet:

• "hogy kielégíthesse az őt körülvevő világ szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai és gazdasági hatalommal szemben erkölcsi és szellemi vonatkozásban függetlennek kell lennie,
• az egyetemi közösség minden tagjának lehetővé kell tenni, hogy hozzájusson azokhoz az eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik az oktatás és kutatás szabadságának megőrzését."

Az irányító testület (IT) nem felel meg az idézet első elvének, a bizonytalanul hagyott finanszírozás pedig az idézet második elvét teszi kérdésessé. Így mind a tervezett IT, mind a finanszírozási bizonytalanságok ellentmondanak a Magna Chartában rögzített autonómiának. Az IT idegen testként jelenik meg az intézmények életében, utat nyit a változó politikai szándékoknak és a szakszerűtlenségeknek. Ugyanígy ellentmond az autonómiának a miniszter és a kormány túlméretezett jogköre.

A feladat jelentőségéhez méltatlan a tervezet alacsony színvonalú stílusa, a megfogalmazások és megállapítások pontatlansága és pongyolasága, különös tekintettel a jogi terminológia következetlen és helytelen használatára, az alapvető kodifikációs elvárások mellőzésére. Ez arra utal, hogy gyors munkában összeállított, és így nem kellően kiérlelt anyag került hozzánk véleményezésre.

A felsőoktatási intézmények biztonságos és a társadalom által elismert jó működését három tényező: a képzés színvonala, a finanszírozás stabilitása és az irányítás szervezettsége határozza meg. A három tényező közül bármelyik "elmozdulása" esetén a másik kettő még biztosítja a működés feltételeit, a jelen tervezet azonban mind a három tényezőt egyszerre kívánja, mégpedig igen radikális módon megváltoztatni.

Ez a magyar felsőoktatást biztosan destabilizálná, de könnyen sodorhatja akár az anarchia szélére is, mert:

• hiányzik belőle az egyetemi munka együttes, rendszerszemléletű értelmezése. Az egyetem hármas feladatából: az értelmiségképző oktatási, a tudományt megújító kutatási és a közszolgáltatást ellátó közgyűjteményi feladatokból csak egyet, az oktatást ragadja ki, és ezzel foglalkozik. A minőségi színvonalú (magister és doktor) oktatás alapját jelentő kutatást, amely minden valamire való egyetem leglényegibb és legbensőbb sajátja az egész világon, szinte alig érinti (sem feladatként, sem a finanszírozásban). Az egyetemek társadalmi szerepéről, a tágabb lakókörnyezet szolgálatáról - legyen az egy város, egy megye, vagy egy egész régió - pedig említést sem tesz.
• Nem jelenik meg megfelelő módon a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének döntő feltétele, a minőségi képzés biztosítása és a legkiválóbb, az ún. elit egyetemek, karok és tudományos iskolák kérdésköre (pedig erre a német kancellár 2004. januárjában meghirdetett "weimari irányelvei" markánsan felhívták a figyelmet!).
• Teljesen hiányzik a tervezetből a gazdasági-pénzügyi konszolidáció kérdése (pedig a Magyar Universitas Program tavaszi vitájánál a Magyar Rektori Konferencia ezt első megoldandó feltételként jelölte, és még a program végső, csökkentett változatában is erre 30 milliárd forint szerepelt!). Fontos a "belső tartalékok feltárása" és az ésszerű változtatások megtétele, de egy eladósodott, egyre növekvő hiányokat maga előtt görgető felsőoktatás új törvényi szabályozása nem kerülheti ki a pénzügyi rendezést.
• A tervezet számos helyen ellentmond a hatályos törvényi rendelkezéseknek, illetve ütközik az Alkotmánnyal és az államháztartási törvénnyel. (Ezek már önmagukban is megkérdőjelezik a tervezet támogathatóságát!)
• Elnagyoltak, sőt számos esetben tisztázatlanok az egyetem "többpólusú kormányzásának" és irányítási szervezetének - rektor, a szenátus elnök és az IT elnök - feladatai, kötelességei és elsősorban kapcsolati vonatkozásai.
• Rendezetlenül hagyott vagy egyenetlenül kidolgozott jó néhány alapvető problémakör, például - csak felsorolásszerűen - az egyetem-főiskola kérdése, az oktatók alkalmazási feltételei és bérezésük kérdése, az intézményalapítás és megszüntetés kérdése (például a privatizációs "törekvések"), de ide sorolható a gazdálkodás és a működési forma összes kérdése és végiggondolatlanul keveredik benne a "piacosítási" és "államosítási" szemlélet, végül az újdonság, a "Felsőoktatási Hivatal" jellege.

A megvitatásra kapott törvénytervezet teljes tartalmi, szerkezeti, jogi és fogalmazási átalakítását tartjuk szükségesnek, mert jelenlegi formájában nem alkalmas az Országgyűlés elé terjesztésre!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsa támogatja, ha a törvényhozás a magyar felsőoktatás értékeire, nemzetközileg elismert tudományos és képzési eredményeire alapozva fejleszti európai versenyképességünket biztosító oktatási rendszerünket, és új felsőoktatási törvénnyel kívánja szabályozni a társadalom által elismert értékteremtő munkát.

Ebben az új szellemiségű munkában az egyetemi közösség legjobb tudásával és igyekezetével kész közreműködni.

Az Egyetemi Tanács 2004. szeptember 2-án tartott rendkívüli ülésén egyhangú szavazással hozta meg állásfoglalását.