A napokban várhatóan újabb változat lát napvilágot a felsőoktatási törvény tervezetéből. A törvényjavaslatnak még az ősszel az Országgyűlés elé kellene kerülnie, hogy januártól hatályba léphessenek a hazai felsőoktatást gyökeresen átszabó jogszabályok. A napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénytervezet augusztus eleji változata teljes tartalmi, szerkezeti, jogi és megfogalmazásbeli átalakításra szorul. Jelenlegi formájában ugyanis nem alkalmas arra, hogy az Országgyűlés elé terjesszék. A Felsőoktatási Tudományos Tanács állásfoglalása szerint a törvénytervezet a sietség, a kapkodás jeleit hordozza magán, s a formai hibákon túl tartalmilag sincs kellően kidolgozva.
Az Oktatási Minisztériumban információink szerint még a hét végén is gőzerővel dolgoztak a szövegváltozat "átgyúrásán". A tárca azt ígéri, hogy a hamarosan megjelenő verzióban már benne lesznek az azóta felvetődött kifogásokra adott érdemi válaszok is.
A reformra leginkább azért van szükség, mert európai uniós tagságunkkal a magyar egyetemek is a nemzetközi "tudáspiacra" kerültek, s igazodniuk kell az éles versenyhelyzethez. Ha oktatási rendszerünk igazodik az európaihoz, a mi diákjaink is folytathatják tanulmányaikat - részben vagy egészben - más országokban, és mi is fogadhatunk külföldi hallgatókat. Ez pénzt hozna az egyetemeinknek. A mi intézményeink azonban gyakran személyi vagy lobbiérdekekből olyan képzéseket kínálnak, amelyek nem kapcsolódnak a hazai munkaerőpiac igényeihez, s az EU-ban sem kamatoztathatók. A felsőoktatás máig nem tudott alkalmazkodni a "rászakadt" rengeteg diák oktatásához sem. A hallgatók száma 1990 és 2002 között 101 ezerről 382 ezerre nőtt. Nagy gondok vannak a minőséggel is, bár ez nem feltétlenül az egyetemek bűne, mivel a középiskolákból felkészületlen diákok kerülnek ki, a felzárkóztatásra pedig nem alakult ki az egyetemek intézményrendszere. Mindezt súlyosbítja, hogy az oktatói állomány vészesen elöregedett. Az egyetemek mindeközben súlyos anyagi gondokkal küszködnek, az oktatótermek, a felszereltség, a kollégiumok többsége nagyon rossz állapotban van.

"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a minisztérium tervei szerint az egyetemi docensek és professzorok ezentúl határozott idejű megbízást kapnának" - közölte Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (FDDSZ) elnöke. Ez teljesen ellentétes az európai gyakorlattal - mondta. Az FDDSZ nem ért egyet azzal az elképzeléssel sem, hogy az egyetemi oktatók négy éven keresztül nem kapnának béremelést, az így felhalmozódó pénzt pedig a negyedik év végén teljesítményarányosan, úgynevezett "minőségi béremelés" formájában osztaná szét a minisztérium.
Az OM szerint ugyanakkor a jelenleginél jóval nagyobb súlyt kell fektetni az oktatók teljesítményének elismerésére és mérésére. A teljesítményeket külső szempontok és a hallgatók véleménye alapján állapítanák meg, és így honorálnák a jobban teljesítőket.
Akárcsak a hasonló szervezeti átalakításokat célzó reformok esetében, most is többen azt vetik fel, mindehhez mennyi pénzt kapnak a súlyos hiánnyal küszködő egyetemek. Azt maguk a CSEFT program szakértői is megállapították, hogy a felsőoktatási rendszer alapvetően alulfinanszírozott - a költségvetési támogatás reálértéke 2003-ban a tizenkét évvel korábbinak a fele volt csupán. Mindezzel együtt jár ugyanakkor, hogy gyakran pazarló a rendszer.
Az ELTE vezetősége szerint a tervezetből teljesen hiányzik a gazdasági-pénzügyi konszolidáció kérdése. A reform alkotói azonban, úgy tűnik, abba az irányba nyomnák az egyetemeket, hogy az állami segítség helyett kezdjenek olyan tevékenységekbe, amelyekkel növelhetik saját bevételeiket.
Az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért (EFOK) arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg az új felsőoktatási törvényt, mert az káros folyamatokat indítana el, és jelen formájában alkotmányellenes - az erről szóló nyilatkozatot az ELTE-n pénteken rendezett fórumon fogadták el a résztvevők. A rendezvényen részt vett Pálinkás József, az előző kormány oktatási minisztere is.

"Az oktatási tárca a tervezettel látszólag az angolszász egyetemek vezetési modelljét akarja bevezetni itthon, de a mostani tervezet éppen szembemegy az európai tendenciával. Magyarországon az IT gyakorlatilag semmiről sem dönthetne, ráadásul a rektorok lennének a vezetőik is" - mondta Geréby György, az ELTE docense, az FTT tagja és a CSEFT leköszönt vezetője. A szigetországi mintát a skandináv országok a nyolcvanas években, a hollandok, osztrákok és néhány kelet-közép-európai ország az elmúlt esztendőkben vette át. A modell leglényegesebb eleme, hogy az egyetemeket leválasztják az államról: fenntartóként az IT-t irányítja, és valóban úgy is működik, mint egy vállalat vezetése. Ez szaktestületként menedzseli az egyetemet, és összintézményi tekintetben majdhogynem élet-halál ura, miközben napi ügyekkel nem foglalkozik - mondta Geréby. A docens szerint Európában a németek meglehetősen hátul kullognak a felsőoktatási reformban. Mivel ott a tartományok saját hatáskörben döntenek a felsőoktatásról, így nehezen változtatható a rendszer. "Arra azonban - tette hozzá Geréby György - ők is rájöttek, hogy a megváltozott követelményeknek (a tömeges felsőoktatásnak és a nemzetközi versenynek) nem felel meg a régi rendszerük, ezért most változtatni próbálnak ők is."