Száz dolgozót bocsátanak el az ELTE Természettudományi Karáról. A dékánok a miniszterelnökhöz fordultak: magasabb állami támogatást kérnek.

Mintegy 800 millió forint hiányzik a bérek kifizetéséhez az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), ezért az intézmény az idén várhatóan 200 alkalmazottjától lesz kénytelen megválni. (A szeptemberi 4,5 százalékos béremelés - amelynek fedezetét a felsőoktatási intézményeknek maguknak kellene kigazdálkodniuk - az ország több felsőoktatási intézményében jelentős problémákat okoz. Mivel erre az egyetemeknek és a főiskoláknak nincs pénzük, országosan mintegy ezres nagyságrendű elbocsátásra lehet számítani.)

A bérhiány nagy része - 740 millió forint - a természettudományi karon (TTK) jelentkezik, a leépítések csaknem fele ezért itt várható - tudtuk meg Bakonyi Lászlótól, az ELTE tanulmányi főosztályvezetőjétől. (A karon 750 alkalmazott dolgozik, közülük 220-an nem oktatói munkakörben.) Mint mondta: a hiány egyik fő oka, hogy a természettudományi szakok normatívája (ez a hallgatói, illetve az oktatói létszám alapján kiszámolt állami támogatás) az elmúlt két évben csaknem a felére csökkent.

Az egyetemi tanács múlt heti ülésén úgy döntött: a munkáltatói jogokat a TTK dékánja helyett ezentúl a rektor gyakorolja - azaz az ELTE első számú vezetője vezényli majd le az elbocsátásokat.

- Ennek különösebb gyakorlati jelentősége nincs, ettől nem lesz se több, se kevesebb pénze az egyetemnek - fogalmazott Láng Ferenc, a TTK dékánja. Mint mondta: az egyetemi tanárok és docensek esetében eddig is a rektor gyakorolta a munkáltatói jogokat, a dékánhoz csak az adjunktusok, tanársegédek, tudományos munkatársak, illetve a technikai személyzet munkáltatói joga tartozott. Láng Ferenc szerint a természettudományi kar nagy hiánya az ELTE-n belüli aránytalan forráselosztás következménye, a terheket igazságosabban is el lehetett volna osztani.

A dékán kijelentésének hátterében az áll, hogy az Oktatási Minisztérium ugyan meghatározza az egyes szakok normatíváját, de azt mondja: azok csak irányszámok, amelyek alapján kiszámolják az intézmények összköltségvetését. Az egyetemeknek saját belső adottságaikat - azaz nem feltétlenül a normatívákat - figyelembe véve kell szétosztaniuk a kapott támogatást. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények a költségvetésük megtervezésekor többnyire a normatívák mentén osztják szét a pénzeket.

A természettudományi karok dékánjai ezért levélben fordultak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, azt kérvén: a kormány emelje a jelenlegi 380 ezer forintról 540 ezer forintra a természettudományos szakok állami normatíváját és - az agrár szakokhoz hasonlóan - biztosítson 75 ezer forintos kiegészítő támogatást a fenntartási feladatokra.