Tüntetésre készülnek az egyetemisták

2004. november 23., kedd, 13:42

A hallgatók nem is tudnak a törvényről

December másodikán egyetemek és főiskolák hallgatói szerveznek tüntetést, hogy megpróbálják megakadályozni az új felsőoktatási törvény parlament elé terjesztését. A beterjesztés elől azonban lassan elhárulnak az akadályok, mert a minisztérium az egységes ellenállás láttán több lényeges ponton is engedett, így például a minisztériumnak kisebb befolyása lesz az egyetemi irányító testületekben a korábban tervezettnél.

A tárca a nagy felsőoktatási grémiumok beleegyezésétől tette függővé a beterjesztést. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a Magyar Akkreditációs Bizottság már átengedte a sokadszor módosított javaslatot, a Magyar Rektori Konferencia pedig kedden tárgyalja. Várhatóan ők is beleegyeznek majd a beterjesztésbe.

A törvény alapkoncepciója tartalmazza az egyetemi vezetés teljes átalakítását, az egyetemek gazdálkodásának reformját, és teljesen megszüntetné az eddigi főiskolai-egyetemi képzést, helyette pedig lineáris képzési rendszert vezetne be. A bírálók, köztük a hallgatók megegyeznek abban, hogy az átalakítás túl gyors, és megpróbál minden intézményt egy kalap alá venni, holott óriási különbségek vannak az iskolák között.

A hallgatói önkormányzatoktól független hallgatói kezdeményezés azért indult el, mert a Képzőművészeti Egyetem hallgatói tiltakozni akarnak a kis szakok megszüntetése, összevonása ellen. "A diákság is a bőrén érzi az átalakítást" - mondta el egy képzőművészetis hallgató, a tüntetés egyik szervezője. A Képzőművészeti Egyetem régóta szenved az alulfinanszírozottságtól, de az új törvénnyel összefüggésben megvonnák az anyagtámogatást is az egyetemtől, és a megszorítások miatt a villanyáramot hat óra után kénytelenek lennének lekapcsolni a képzősök műtermeiben.

A szervezők szerint a hallgatói önkormányzatok diplomáciája nem vált be, ezért "fel kell emelni a diákság nyers szavát is". Gyökeres Zoltán, a tüntetés fő szervezője szerint a HÖOK nem is törődik a törvénnyel, szerinte valószínűleg már megegyeztek a minisztériummal arról, hogy támogatják a tervezetet. A HÖOK egyébként korábban hasonló kifogásokat emelt a tervezettel kapcsolatban, mint a számos többi bíráló.

A decemberi tüntetést a HÖOK jelenlegi ellenzéke szervezi, de hét egyetemről várnak akár tízezer résztvevőt is. A tiltakozásban részt vesznek többek között az ELTE karai, a Pázmány Péter Tudományegyetem, a pécsi és gödöllői egyetemisták és a károlis diákok is.

A szervezők nehezményezik, hogy a hallgatókat senki nem tájékoztatja készülő tervezetről, ami pedig alapjaiban befolyásolja a tanulmányaikat. Tiltakoznak a kis létszámú szakok megszüntetése, illetve összevonása ellen is. Szerintük gazdasági alapon nem szabad megítélni a kis szakok, például a művészeti szakok "hasznosságát".

Egyelőre még nem lehet tudni, mely szakok fognak átalakulni vagy megszűnni, de a törvény elfogadása esetén valószínűleg sor kerülne erre. Erre a minisztérium szerint a bolognai folyamathoz való csatlakozás miatt lesz szükség. Ennek keretében ugyanis az egyetemi-főiskolai rendszer helyett háromfokozatú képzést vezetnének be. Három év elvégzése után alapképzésről kapnának diplomát a hallgatók. Ezután lehetőség lenne további két év tanulással magiszteri fokozatot szerezni. A harmadik fokozat már a doktoranduszképzés.

Nem tisztázottak azonban a diploma állami finanszírozásának problémái sem. A jelenlegi törvény szerint az állam az első diplomát fizeti mindenkinek. Ennek alapján ezentúl az első diploma megszerzéséig mindössze három évet kell tanulni. A tárca nem titkoltan spórolni próbál ezzel a tervvel. Magyar Bálint oktatási miniszter az [origo]-nak korábban úgy nyilatkozott, hogy "az állami finanszírozás nem bírja a hatalmasra növekedett hallgatói létszámot". Szerinte "a diákok és az állam érdekével is ellentétes, hogy olyanok kapjanak magas szintű diplomát, aki kevésbé érdemlik meg". Ezért a tervek között szerepel az is, hogy az alapképzést elvégzettek mindössze fele tanulhatna tovább még két évet. A tárca így kívánja megteremteni "a tömeg- és elitképzés harmóniáját", azonban sokan az esélyegyenlőség megkurtításával vádolják.

Az állami egyetemek irányítását a tervezet három testület kezébe adná: az Irányító Testület (IT) hozna meg az intézmény működtetésével kapcsolatos bármilyen gazdasági jellegű döntést, a szenátus irányítaná a képzést és a kutatást, valamint delegálná az IT tagjait, míg a rektor maradna az intézmény vezetője.

Az egységes ellenállás hatására több ponton megkurtították az IT és a minisztérium túl szélesre sikerült jogkörét. Az IT a korábbi tervekkel ellentétben nem javasolhatja felsőoktatási intézmény megszüntetését, ez továbbra is az Országgyűlés hatáskörében maradhat. Az egyetem delegáltjai az új tervek szerint valóban többségbe kerültek az IT-ben. Korábban ugyanis a minisztérium emberei uralták volna a testületet. A szféra egységes ellenállása miatt nem jön létre a Felsőoktatási Hivatal sem, amely a minisztérium irányítása alatt jogosult lett volna felsőoktatási intézményt létrehozni. Ezt a jogot továbbra is a parlament gyakorolja majd.

A szövevényes érdekcsoportok jelentős része azonban továbbra is központosítási törekvésekkel vádolja a tervezetet, ami "érthetetlen egy liberálisnak mondott politika részéről". Szerintük a kormányzat "célul tűzte ki az autonóm egyetem felszámolását" - hangzott el az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért (EFOK) konferenciáján. Az EFOK szerint előbb konszolidálni kellene a felsőoktatást, mielőtt "durván és gyors ütemben kicserélik a képzési szerkezetet". Szerintük óriási veszteségek érhetik a felsőoktatást, és lehet, hogy a folyamat nem visszafordítható.

Az EFOK szerint a tervezet szövegének legújabb (november 12-ei) verzióját nem is tették nyilvánossá, és tudomásuk szerint abba anélkül, hogy bárkivel is egyeztetett volna a minsztérium, belekerült a normatívák megkurtítása. Az EFOK szerint a természettudományos karokon jelentősen megkurtítják majd a normatívákat.

Az EFOK politikától függetlennek tartja magát, találkozóin azonban rendszeresen részt vesz Pálinkás József volt fideszes oktatási miniszter. A politikus a hétfői konferencián elismerte, hogy a felsőoktatás jelenlegi kaotikus helyzetéért ők maguk is felelősek: a hallgatói létszám radikális megnövelése "kicsit elhibázott volt az előző ciklusban". A létszámnövekedésben "volt egy politikai versenyfutás" - mondta Pálinkás, hozzátéve, hogy ez bizonyos szakokon óriási elhelyezkedési problémákat teremtett.

[origo]